Szentmisék rendje: Vasár- és ünnepnap 8:00, 10:30, 18:00 Hétköznap 7:30 és 18:00 (élő közvetítés) Gyónni a kegytemplom előtti parkban, a sátraknál lehet. A szent Antal nagy kilenced keddjein a szentmisék sorrendje: 8,00, 10,30 és 18,00.

Bővebben: A Barátok FeredőjeA kegytemplom mögötti területen az egykori forrás vizét a csíksomlyói barátok medencébe fogták, és magánfürdőt alakítottak ki ott maguknak. Imets Fülöp Jákó szerint a szerzetesek a fürdőt lábvontatásra használták, mivel annak vize csúzos bántalmak ellen igen hatásos volt. 1863 után a barátok magánfürdője mellett kialakították a gimnáziumi „uszodát” is, amely versenytársa lett a ferencesek fürdőjének, vagyis a Barátok Feredőjének. A diákok fürdője azonban már 1866-ban felújításra szorult. Csík vármegye hozzájárulásával 300 forint költségből 1875-ben Imets Fülöp Jákó gimnáziumigazgató vezette csíksomlyói olvasókör felújította. Fürdőtársaságot alapítottak, amelynek fő feladata a fürdő tisztán tartása volt. Az épület Pál Gábor tanár terve szerint készült. Ez a kis fürdő alkalmas volt a „nyári jótékony üdülés elősegítésére.”
Bányai János Székelyföld írásban és képben című 1941-ben kiadott könyvében olvasható: „Híres nevezetes a nagy köpübe foglalt »Somolyai borvíz«, amelyet korsókban szállítanak be az előfizető megrendelőknek minden reggel a házhoz. Alatta egy deszkabódés borvizes medence is van, a Barátok feredeje.”
Csajághy Vilmos Az 1941–1942-es évi erdélyi ásványvízkutatások című tanulmányában így ír a csíksomlyói ferencesek fürdőjéről: „deszkával kibélelt 3x6 m-es medence. A leeresztett medence aljáról feltörő víz szabad szénsavtartalma: 1400 g. Kénhidrogén: 0,0017 g. A víz hőfoka: 15,4°C. Az erős gázfejlődéstől a vize állandóan zavaros.”
Az 1980-as években a feredő korhadt fagerendás medencéje még állt, de később a medencét betemették. Az eltelt közel 150 év alatt a Mária-forráson kívül nem maradt meg semmi az egykori Barátok fürdőjéből...
*
A mai Barátok feredőjéhez kanyargós ösvényen lehet eljutni. A 2006 augusztusában felújított borvízfürdő visszakapta régi nevét és helyét, amelyet a szépen kialakított zarándokkertben állítottak fel. A Mária-forrás melletti részen található a tulipán alakú, deszkával bekerített, fedett fürdő, amely egy bővizű forrásra épült, ahol egykor a régi Barátok fürdője állott. A hatszögű medence a tulipán-épület közepén kapott helyet. A kertben kialakítottak még egy kisebb lábáztató medencét is.

 Az első kápolna a gótikus templom bejáratánál állt, amelyet a barokk templom építésekor lebontottak. A kápolnát a kegytemplom homlokzatával szembeni üres telken építették újra.

Bővebben: A Szent János kápolna

1828–1838 között erre a telkekre épült Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek székháza is. Mivel a kápolna nagyon megnehezítette a bejáratot, a széki elöljárók kérték az épület elköltöztetését. A kérést 1830-ban hagyta jóvá a káptalan. A kápolnát 1838-ban a kegytemplomtól délnyugatra építették újra. Hossza 4,4 méter, szélessége 3,27 méter.
Régebben itt fogadták a búcsúsokat, erre szolgált a homlokzati szószék. A kápolnát 1921-ben és 1928-ban restaurálták, belsejét újrafestették, új oltárt és új szószéket helyeztek el benne. Az oltárra a megkopott Nepomuki Szent János-szobor helyébe Szent Erzsébet-képet festettek.
A kápolna mellett található a Tolvajos-tetői csata emlékoszlopa, amelyen az alábbi felirat olvasható: „Emlékére azon győzelemnek, melyet 1567 Pünkösd szombatján ezen helyen nyert ifjabb János Zsigmond király hada ellen az maga szent Hitét védelmező székely nép.”  A Báró Henter Antal, Udvarhelyszék főkirálybírája által készíttetett emlékoszlopot 1870 körül Simon Jukundián provinciális hozatta Csíksomlyóra.

A csíksomlyói kegyhely látogatói sok esetben arról érdeklődnek: Mi kell ahhoz, hogy egy helyet, templomot, egy szentnek képét, vagy szobrát kegyhelynek, kegytemplomnak, kegyképnek, vagy kegyszobornak nevezzenek a hívő emberek?
Feljegyzések alapján mondhatjuk: Amikor egy helyen, egy templomban, egy szentnek képe, vagy szobra előtt, a jelzett szentnek közbenjárására, először történik csoda, attól fogva nevezik e helyet kegyhelynek, kegytemplomnak, kegyképnek, kegyszobornak. (Kovács Kalliszt: A sümegi ferences kegytemplom. 4,17, oldal. – Berecz Sándor: Kegyhelyeink története. Búcsúszentlászló, 15. o.; Mátraverebély Szentkút, 70. o.)
Ennek értelmében a csíksomlyói kegyhely több részből tevődik össze:
         Gótikus templom leírása.
Barokk templom, és ennek tartozékai.
Kegyszobor.

A kegyhely

 A csíksomlyói kegyhely legfőbb jellemzője a Boldogságos Szűz Mária tisztelete. Már a XV. századból feljegyzés van arról, hogy sokan járnak Csíksomlyóra Szűz Mária tiszteletére. IV. Jenő pápa írja az 1444. évi körlevelében: „a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából, és gyakorta nem szűnik odagyűlni Máriát tisztelni.” 1567-től, a pünkösdi búcsú kezdetétől még hangsúlyozottabban megnyilvánul a búcsújárók tömeges áramlása Csíksomlyóra, a Szűzanya tiszteletére. Mi indítja, mi vonzza a hívő embereket a Szűzanya látogatására? Mária istenanyai mivolta és Istennél való közbenjárásának a ténye. A valóság az, hogy évszázadok óta mind a mai napig számtalan imameghallgatás történt és történik a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására.
Időközben csodák is történnek a segítségért folyamodó hívek körében. Természetesen ezek az események nagy hatással vannak a hívő emberekre. Feljegyzett és részben dokumentált csodás jelenségek és események leginkább a 17–18. században történtek. P. Boros Fortunátnál is erről olvashatunk: „Csíksomlyót a katolikus élet, a művelődés, a történelmi fejlődés, a nemzeti fellendülés és megerősödés középpontjává a Mária-szobornak legendás híre, csodákkal jeleskedő múltja tette.” „A Mária-szobrot a nép szemében csodásnak azok az események tüntetik fel, amelyek évszázad-okon keresztül körülötte lezajlottak és megismétlődtek.” Csíksomlyó a kegyhely, 61.o.)

A legkiemelkedőbb csoda, hogy századokon keresztül, amikor háborúk közeledtek a kegyhelyhez, mindig sikerült elrejteni a kegyszobrot, egy esetet kivéve, az 1661-es tatár-török pusztítás alkalmával, de akkor is csodásan megmenekült.

Csodás jelenségek: Amikor a kegyszoborral kapcsolatban változás állt be, mindig valami katasztrófát jelzett a Szűzanya: Ellenség betörése, vagy haláleset a kolostorban. Az 1661-es tatárpusztítás előtt három fénylő csillag világította be a templomot éjjel-nappal, több napon át. - 1694-ben P. Ogrzákovitz Albertnek, -aki tanárként jött be Erdélybe Kislengyelországból, - halálát a következőképpen jelezte a Szűzanya: Két angyal koronát tartott a kegyszobor feje fölött. Imádság közben azt látták, hogy az angyalok ráeresztették a szobor fejére a koronát. Be is következett az atya halála rövidesen. – Többször látták fényesen ragyogni a kegyszobrot, annyira, hogy éjszaka a templomot bevilágította. - 1746 karácsony táján, szentmise közben nagy láng jött ki a kis Jézus kezében lévő tollvirágból. Egy idő után elaludt. Megvizsgálták, perzselésnek a nyomát sem találták. Következő vasárnap megismétlődött.

 

Bővebben: A kegyhelyCsodák: 1747-ben Poczlerin Mária könyörgésére, gyermeke szeme világát nyerte vissza. - 1746-ban Mártonffy Joákim eskü alatt bizonyította, hogy ő Deák János ozsdolai kántortól hallotta, aki erős lábfájásban szenvedett: Pünkösdkor Csíksomlyóra vitték. Meggyónt, megáldozott és a boldogságos Szűz szobra előtt imádkozott. Még aznap lábainak használatát visszanyerte és a többiekkel kikerült s gyalog tette meg az utat Háromszékre. - Egy Fogolyán nevű nőről beszélte el Boldizsár Dénes, aki szemtanúja volt a csodás gyógyulásnak: Miután a beteget orvosokhoz hordozták a hozzátartozók, nem tudták meggyógyítani. Elhozták kocsin a kegytemplomig. Itt besegítették a templomba. Gyónt, áldozott és imádkozott a Szűzanyához. A hozzátartozók vártak rá a templom előtt. Egyszer csak megjelent a templomajtóban saját lábán, aki azelőtt nem tudott járni. - 1931-ben a brailai Muresescu család kisgyermekének még azt sem tudták megállapítani az orvosok, hogy mi a betegsége. Amikor a somlyói Szűz Mária kegyszobrához érintett ruhájába öltöztették, váratlanul meggyógyult.

 

A felsorolt leírások csak szemelvények a sok csodás, részben dokumentált esemény közül, amelyek a P. Boros Fortunát: „Csíksomlyó a kegyhely” könyvéből vannak.
 
Két csodás gyógyulás a legújabb korban: Köztiszteletben álló csíkszeredai jogtanácsos jegyezte le a következő esetet: 1969-ben, M. K. műépítészeti technikus, budapesti lakos tüdején gyanús foltok jelentkeztek. Az orvosok daganatot állapítottak meg, javasolták a műtéti beavatkozást. Ő azonban előbb eljött Csíkszeredába és kérte jóbarátait, vigyék ki Somlyóra, a kegyszoborhoz. Azután többször is kiment és imádkozott a kegyszobor előtt, kérve a Szűzanya közbenjárását, gyógyulásáért. Időközben közérzete megjavult és jó reménységben tért haza. Az orvosok megállapították, hogy a daganat fejlődése megszűnt. Elálltak az operációtól. Újra eljött Somlyóra, megköszönni a Szűzanyának a közbenjárást. Új erőre kapott, azután elutazott Kaliforniába és Melbourne-be rokonai látogatására. Édesanyja márvány emléktáblát készíttetett ezzel a felírással: Köszönöm! M I – né Budapest 1983.
 
1983-ban történt: Gyergyószentmiklósi úriasszony súlyos rákbetegségben szenvedett. Menthetetlen volt. A család már temetésére készült. - Férjének Csíkszeredában és Pálfalván akadt dolga. A kegytemplomhoz érve, gondolta, hogy bemegy a templomba és imádkozik beteg felesége gyógyulásáért. Saját bevallása szerint, így fohászkodott: „Szűzanyám, én nem tudok imádkozni, de arra kérlek, hogy ha a feleségemet meg tudod gyógyítani, gyógyítsd meg. Ha nem tudod, akkor segítsd meg, hogy ne szenvedjen ilyen rettenetes módon. Inkább haljon meg.” Mást nem tudott mondani, csak sírt és így távozott a kegyszobor elől. Mikor haza érkezett Gyergyószentmiklósra, azzal fogadták, hogy a felesége jobban érzi magát, megéhezett és enni kért. Attól az időtől fokozatosan javult és teljesen helyre állt egészsége. (Csíkszeredai jóbarátjának elbeszéléséből.)
 
Vajon, napjainkban is történnek csodák? – Látványos csodák nem történnek. Annál inkább imameghallgatások. A mai napig. Bizonyítják a kis márványtáblák, hálatáblák. Mindegyiknek van történeti háttere: gyógyulások különféle betegségből, megrendült családi béke helyreállása, életproblémák megoldódása, stb.
 
Két esetet jegyzek le (név nélkül), amelyek a közelmúlt években történtek:
 
Férj feleségével könyörögni jött gyermekáldásért a somlyói segítő Szűz Máriához. Orvosi megállapítás szerint az asszonynak nem születhetik gyermeke. Sokáig ájtatoskodtak a kegyszobor előtt. Szentmisét jegyeztettek elő, majd haza mentek. Két év múlva kis gyermeket vezetve jöttek hálát adni a Szűzanyának, hogy meghallgatta könyörgésüket. (Szem és fültanú elbeszéléséből).
 
Idősebb asszonynak kétszeri szívműtéte után, harmadszor is szükségessé vált az operáció. Orvosa nyilatkozata szerint, nagy a valószínűsége, hogy nem éli túl. Az egész család imahadjáratba kezdett a műtét sikeréért. Eljöttek Csíksomlyóra, a kegyszobor elé. Esedezve kérték a Szűzanya segítségét. A szívműtét sikerült. Az asszony túlélte, sőt helyreállt meggyengült egészsége. Néhány hónap elteltével, férjével együtt eljött Somlyóra, hálát adni a Szűzanyának az operáció sikeréért. Szentgyónást, szentáldozást végeztek és a kegyszobor előtt bensőségesen hálálkodtak. (Saját tapasztalatból).
 
Még egy kérdés: Kit segít meg a Szűzanya? Mi kell ahhoz, hogy kérésünket teljesítse a somlyói Mária? - Mélységes hit és bizalom Istenben. Fenntartás nélküli erős hit Istenben, hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására meg tudja hallgatni, és teljesíteni tudja kéréseinket. Ha mégsem? Az, az Isten nagy titka, kivel tesz csodát, vagy kinek nem teljesíti kérését.  Csak az örökkévalóságban ismerjük meg, értjük ezt meg a maga teljességében. Minden Istenhez forduló imánknak, a Boldogságos Szűz Mária által előterjesztett ké-résünknek az legyen a záradéka, amit Jézus a Getszemáni kertben intézett mennyei Atyjához: „Atyám, (...) legyen akaratod szerint.” (Mt 26,42)
 P. Márk József OFM. összeállítása nyomán

 

 

Web Rádió:

Web Rádió app:

Aktuális témák:

Android - iOS