A barokk templom

Kategória: A barokk templom Találatok: 2255

b_200_150_16777215_00_images_kepek_kegytemplom.jpgA barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály, erdélyi püspök. 

 

A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós, brassói festő és szobrász készítette. A mellékoltárok és a szószék már a XIX. század első felében elkészültek. A következők: Szent Ferenc oltár, Szent Antal oltár, Szent Erzsébet oltár, Szent Anna oltár, Nepomuki Szent János- és Keresztelő Szent János oltár, Kortonai Szent Margit oltára és a kórus alatt a szenvedő Jézus oltára. 
Külön értéket képvisel a temploban a stallum a szentélyben és a szószék az templomhajó déli falán. A kórust Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mester készítette el 1831-ben. A kórus legfontosabb bútora az orgona, amely 1931-ben épült a mai formájában. A színes ablakok 1905-1911-ből valók, a csehországi Grottauban gyártották és helyezték el a templom ablaküregeiben. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható. A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll. Grödenben (Tirol) készültek 1905-ben, Runggaldier József szobrász alkotásai, magasságuk 2,60 méter. 
Az 1980-as években készültek a sekrestye és a folyosó ajtaján lévő domborművek. Alkotójuk Vincefi Sándor hajdani csíkszeredai szobrászművész. A templomhajóban, a baloldali hosszú pad támláján látható domborműveket Imets László csíkszeredai művész készítette az 1980-as években. Magyar és ferences szenteket ábrázolnak. A kórus alatt, kimenet jobb oldalon, a háromszéki főkapitány, Mikes Kelemen (nem a rodostói!) síremléke található (1686). A templom előcsarnokában, a tartóoszlopokon elhelyezett márványtáblák a somlyói rendház nagyjainak emlékét őrzik. 

 

A templom diadalívén latin nyelvű kronosztikon áll:

ECCe MarIa pIo rVtILant tVa teCta nItore, qVae tIbI FrancIsCI tVrba pVsILLa LoCat. 

(Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.)

A piros betűk római számokként összeadva, a diadalív építésének dátumát eredményezik (1834).  Erőss József kézdivásárhelyi mester építette. 

A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből készített ötvösmunka. Rottenbacher brassói mester alkotása, 1837-ben készült. A szobor felett latin nyelvű kronosztikon olvasható:

SpLenDor ab eLIsIs CeLebri reDIt arte rVInIs aeDIbVs Oh Virgo gLorIa nostra tVIs. 

(Ó Szent Szűz, mi dicsőségünk, a széthányt romokból jeles művészettel újul meg szentélyed.)

A pirossal írt római számok az 1830-as évszámot adják (a tornyok építésének befejezési éve). 
A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911-ben. P. Écsy János házfőnök 1973-ban renováltatta a festést (az oszlopokat, a mennyezet mezőit és a romlásokat javíttatta ki). 
1948-ban, XII Piusz pápa a templomot Basilica minor, (Kisbazilika) rangra emelte.
Templomlátogatóink sokszor fölteszik a kérdést: Miért van a templomunk tornyán kettős kereszt?
b_200_150_16777215_00_images_kepek_kettos_kereszt.jpgEgy kis tanulmányozás után a következő, valószínű feleletet adhatom: A “kétlabodás” kereszt Bizáncból került Magyarországra a XI. század végén. “Apostoli kereszt”-nek nevezték el. Ettől kezdve a magyar királyok koronázásakor, mint koronázási jelvényt, ezt is átadták. Az Anjou-kori Károly Róbert, vagy Nagy Lajos idejében (XIV.sz.) az Országalmára is föltették a kettős keresztet. (Katolikus Lexikon).                                                            
Missziós keresztnek is szokták nevezni a keresztények. Bizonyára a missziós tevékenységet folytató királyoknak, vagy szerzetesrendeknek engedélyezte a Szentszék, kiváltság képpen.
A Ferencrend kezdettől fogva végez missziós tevékenységet a keresztény népek körében. Ez a magyarázata annak, hogy a ferences templomok tornyán kettős kereszt látható. Csíksomlyón már a XV. század első felében megjelentek elődeink. Innen indultak a Kárpátokon túlra, a Moldvában letelepedet ősmagyaroknak a keresztény hitben való megerősítésére, lelkiekben való szolgálatára. A csíksomlyói végleges megtelepedés, kolostor építése, elsősorban azért történt, hogy itt legyen egy biztos támaszpontjuk, ahonnan átkelhetnek a Kárpátokon, feladatuk végeztével visszatérve, megpihenhetnek a kolostorban, készülhetnek az újabb misszióra. A moldvai csángókhoz való átjárás a Kárpátokon túlra, a XX. századig eltartott, a történelmi körülményekhez és lehetőségekhez viszonyulva.
Századok óta, az erdélyi obszerváns ferencesek szüntelenül járták itthon is az egyházmegyét, a plébániákat, és népmissziókat tartottak mindenfelé, igen nagy eredménnyel.