Az iskoladráma tanintézetekben diákok által előadott vallásos-morális célzatú, általában bibliai vagy történeti tárgyú színjáték. A középkori vallásos színjátékokból alakult ki, majd elvilágiasodott. Szerzője általában az iskola tanára. Már a középkor rendi iskoláiban előfordult. A csíksomlyói gimnáziumban az 1721-1774-ig tartó iskolai években rendszeresen adtak elő a diákok iskoladrámákat (színműveket). Ezeket a színműveket évről-évre a tanárok írták, vagy a mástól átvett darabokat átdolgozták és úgy kerültek előadásra. Ez volt a népszínmű első formája a Székelyföldön.
Misztériumdrámának nevezték az iskoladrámáknak azon formáját, amikor a színmű témája vallásos tárgyú volt és az üdvtörténethez kapcsolódott. Különösképpen a jónak és a rossznak harca testesült meg ezekben a színjátékokban, amelyre a megváltó Krisztus tette fel a koronát, amikor megváltói kereszthalálával letörte a Gonosz hatalmát és megváltotta az embert.
A misztériumdrámák eredetileg úgy kezdődtek, hogy a hittanítást, bibliai történeteket a lelkipásztorkodó papság, miután elméletileg előadta a híveknek, gyermekekkel, diákokkal meg is jelenítette színdarab formájában. Így könnyebben érthetővé váltak az isteni örök igazságok, vagy az üdvtörténet eseményei. Szent Ferenc rendjének legfőbb tevékenysége a prédikáció és az ebből kifejlődő műfajok voltak: passzióéneklés, Mária-siralmak, betlhemes pásztorjáték… A leggazdagabb magyar ferences színjátékok hagyománya éppen Csíksomlyón alakult ki. 1721-től vannak az első feljegyzések. Tartottak egészen 1782-ig. Évkiesésekkel később is fordultak elő misztériumjátékok. K.b. 67 magyar dráma, ezek közül 41 passiójáték maradt fenn, többségük kéziratban. Hat misztériumjáték nyomdai kiadásban is megjelent: az 1751-es, 1752-es, 1759-es, 1766-os években írt színműveket Fülöp Árpád adta ki Budapesten 1897-ben; Ugyancsak az 1775-1776-ban írt misztériumjátékokat Alszeghy Zsolt és Szlávik Ferenc Budapesten 1913-ban. Legújabban kiadásra kerültek: Ferences iskoladrámák I. Csíksomlyói passiójátékok, 1721-1739. Sajtó alá rendezte: Demeter Júlia, Kilián István és Pintér Márta Zsuzsanna Budapest, Argumentum - Akadémiai kiadó 2009. Egy előbbi kaidvány ugyanezen szerzőktől: „Nap Hold és Csillagok, velem zokogjatok.” Csíksomlyói passiójátékok a 18. századból. Argumentum kiadó, Budapest 2003. - A témával kapcsolatos kiadvány: Medgyesy Norbert: „A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere” címmel. Piliscsaba – Budapest 2009. Ezen témával kapcsolatban bárki bővebb ismeretekre akar szert tenni, ajánlatos beszerezni ezen kiadványokat.
A passiójáték a középkori misztériumjáték legismertebb alfaja; a bibliai történetnek Jézus szenvedésével és halálával foglalkozó részeit dramatizáló színjáték. A műfaj fénykora a késő középkorra esett. A középkori ízlésű népies passiójátékok a 16. század végén megszűntek, a passió dramatizált színre hozása azonban később is szokásos volt az iskolai színjáték és a népi játékok keretében. A magyar irodalomban a barokk időszakában volt népszerű a passiójáték.
Hol és mikor adták elő a diákok a misztériumdrámákat? Első alkalmakkor a mostani Gyermekotthon helyén eredetileg épült gimnázium nagy termében. Később épült egy nagy színjátszó ház, fából, amelynek szélesre tárható ajtói voltak. Amikor a nézőközönség nem fért be a terembe, kinyitották az ajtókat és kívülről is láthatták az előadást. Voltak szabadtéri előadások: A Kissomlyó hegy aljában, a mostani keresztúton (Jézus hágóján), a két Somlyó-hegy közötti nyeregben, vagy a templom előtti téren. A hagyomány azt tartja, hogy olyan hűen és élményszerűen játszották a diákok a misztériumdrámát, hogy egy alkalommal, a néző sereg - felháborodásában - kövekkel dobálta meg a Krisztust kínzó és keresztre feszítő zsidókat alakító diákokat. Az előadások ideje különbözőképpen változott: Nagypénteken, Pünkösdkor, Úrnapján, Szent Antal ünnepén...
Ezzel a témával kapcsolatos tanulmány: PINTÉR MÁRTA ZSUZSANNA: A csíksomlyói iskoladrámák
