1675- ben P. Kájoni János ferences polihisztor nyomdát alapított Csíksomlyón. Egyrészt, hogy saját műveit, másrészt az iskolának szükséges tankönyveket kinyomtathassa. Ez a sajtó, amely a múlt század végéig működött, fontos művelődéstörténeti tényezőt jelentett a székelyföldi és a moldvai katolikusok számára. Nyomdájában először a "Cantionale catholicum" című énekeskönyvet nyomtatja ki 1676-ban. Három évvel később kap engedélyt arra, hogy tankönyveket is előállítson. Egy lengyelországi főpap mond dicsérő köszönetet jeles tankönyveiért. A magyar szabadságharc idején, 1849-ben itt nyomtatták a Hadi Lapot és itt készült több forradalmi kiáltvány (a kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható).
A XVII.-XVIII. században a nyomda mellett könyvkötő műhely is létezett. A ferences barátok Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. Ez az ősi könyvesház, az 1635-ben létesített mikházival együtt, a protestáns fejedelemség idején valóságos menedékhelye lett mind az erdélyi katolikusok, mind pedig a moldvai csángók könyvörökségének.
A XVII. század végén és a XVIII. század elején, 1727-ig, amikor a kolozsvári jezsuita akadémia nyomdája létesült, a csíksomlyói műhely volt az egyetlen katolikus nyomda Erdélyben. P. Kájoni János nyomdaalapítási szándékát így fejezte ki a Cantionale Catolicum című egyházi énekeskönyvének előszavában: "Édes hazának akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent". Népszerűsége miatt még háromszor adták ki a Cantionalet a somlyói nyomdában: 1719-, 1805- és 1806-ban.
1675- ben P. Kájoni János ferences polihisztor nyomdát alapított Csíksomlyón. Egyrészt, hogy saját műveit, másrészt az iskolának szükséges tankönyveket kinyomtathassa. Ez a sajtó, amely a múlt század végéig működött, fontos művelődéstörténeti tényezőt jelentett a székelyföldi és a moldvai katolikusok számára. Nyomdájában először a "Cantionale catholicum" című énekeskönyvet nyomtatja ki 1676-ban. Három évvel később kap engedélyt arra, hogy tankönyveket is előállítson. Egy lengyelországi főpap mond dicsérő köszönetet jeles tankönyveiért. A magyar szabadságharc idején, 1849-ben itt nyomtatták a Hadi Lapot és itt készült több forradalmi kiáltvány (a kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható). 
A XVII.-XVIII. században a nyomda mellett könyvkötő műhely is létezett. A ferences barátok Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. Ez az ősi könyvesház, az 1635-ben létesített mikházival együtt, a protestáns fejedelemség idején valóságos menedékhelye lett mind az erdélyi katolikusok, mind pedig a moldvai csángók könyvörökségének. 
A XVII. század végén és a XVIII. század elején, 1727-ig, amikor a kolozsvári jezsuita akadémia nyomdája létesült, a csíksomlyói műhely volt az egyetlen katolikus nyomda Erdélyben. P. Kájoni János nyomdaalapítási szándékát így fejezte ki a Cantionale Catolicum című egyházi énekeskönyvének előszavában: "Édes hazának akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent". Népszerűsége miatt még háromszor adták ki a Cantionalet a somlyói nyomdában: 1719-, 1805- és 1806-ban. 