A pünkösdi búcsú a Magyar Értéktárban

Kategória: Aktuális Hirdetések Találatok: 1048

A csíksomlyói ferencesek sajtóközleménye arról, hogy a Hungarikum Bizottság a csíksomlyói pünkösdi búcsút bevette a Magyar Értéktárba

 

        Pozitív hírként vettük tudomásul az MTI tudósítása alapján, hogy 2017. december 5-én, kedden tartott budapesti sajtótájékoztatóján Fazekas Sándor, Magyarország földművelésügyi minisztere bejelentette: a Hungarikum Bizottság döntése értelmében – a magyarság más értékeivel együtt – a csíksomlyói pünkösdi búcsú a Magyar Értéktár részévé vált. „A keresztény vallásokon átívelő csíksomlyói búcsú a magyarság kiemelkedő közösségi eseményként a nemzet összetartozását fejezi ki” – áll a bizottság indoklásában.

       Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta,  hogy ez a döntés újabb lépés lehet afelé, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú hungarikum legyen. Az előző évek csíksomlyói pünkösdi búcsúja előtt megjelenő sajtóközleményeink szellemében fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a pünkösdszombati zarándoklat fogadalmi búcsú, tehát elsősorban római katolikus vallási esemény. Mint ismeretes, a Szűzanya tisztelete egykorú a ferencesek Csíksomlyón való letelepedésével, amely az 1440-es években történt, és már az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, ami abban állt, hogy a templombúcsú napján, vagyis Sarlós Boldogasszony ünnepén a környék népe összegyűlt Csíksomlyón. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatta a híveket arra hivatkozva, hogy „igen sok nép jár Somlyóra Szűz Máriát tisztelni.” Ez a Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán. Ezért gyűltek össze 1567. pünkösd szombatján is a székelyek Csíksomlyóra: segítséget kérni hitükben való megmaradásukhoz, hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy nem valakik vagy valami ellen emelnek szót, hanem Istenbe vetett hitüket erősítik. Azóta is ennek az eseménynek az emlékére minden pünkösd szombatján egységesen elzarándokolnak a Szűzanya tiszteletére Csíksomlyóra. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely és csángó nép, de nemcsak, hiszen függetlenül attól, hogy milyen vallásúak, számos helyről érkeznek magyarok a Kárpát-medencéből és szerte a nagyvilágból.

      A kegyhely őreiként tudatában vagyunk annak, hogy a Szűzanya csíksomlyói szentélye mára jelkép lett: olyan szent hely, amely minden kulturális és vallási értékével, az itt megmutatkozó vallásgyakorlattal összefüggő hagyományokkal, illetve mai, 21. századi sajátosságaival együtt elsősorban székely népünk katolikus hitvallásának a fellegvára. A pünkösdszombati búcsú pedig az újratöltekezés alkalma minden jóakaratú magyar ember számára, bárhol is éljen a nagyvilágban. A jövőbenis azt szeretnénk, hogy elődeink több évszázados munkáját folytatva, megőrizzük a kegyhelyet annak, amiért létrejött, minden magyar római katolikus szent helyének, a pünkösdszombati zarándoklatot pedig olyan vallási eseménynek, illetve minden magyar találkozási alkalmának, amelynek résztvevői a Boldogságos Szűz Mária hitében és szellemében élik meg ezt a rendkívüli ünnepet. Azoktól is ezt a szellemiséget várjuk, akik cselekvően, konkrét intézkedések meghozatalával, jószándékú támogatásukkal, felénk fordulásukkal szeretnének segíteni munkánkban, a kegyhellyel kapcsolatos távlati és rövidtávú elképzeléseink megvitatásában, kivitelezésében, a pünkösdi és más zarándoklatok lebonyolításában.

      Hisszük, hogy a Csíksomlyói Szűzanya segít mindannyiunkat közös törekvésünkben, hogy házigazdákként, döntéshozókként, zarándokokként máriás lelkületet tanúsítsunk egymás iránt, és munkánk méltó lesz arra, hogy a csíksomlyói kegyhely–pápai kisbazilika a jövőben is betölthesse szerepét az ide zarándokoló római katolikus székely-csángó nép és minden magyar életében!

 

Csíksomlyó, 2017. december 13.