A művelődés szolgálatban

Kategória: Ferencesség Találatok: 1272

Szent Ferenc fiai a 13. században jelentek meg Erdélyben. Az Assisi Szent Ferenc reguláját követő szerzetesrendnek különleges szerepe volt Erdély sajátos kulturális-lelki arculatának a kialakításában. Az alapító szabályait követő barátok teljes szegénységet fogadtak, alamizsnából éltek, és fő feladatuknak az Ige terjesztését, a prédikálást tekintették.

 

A rend először a fejlődő szász városokban gyökerezett meg: 1270 körül épült a besztercei templom, 1300-ban említik a nagyszebeni kolostort, 1300 körül létesült Szászváros ferences rendháza. A ferencesek a Szászföld után a Székelyföld központjában, Marosvásárhelyen is kolostort alapítottak a 14. század elején. A csíksomlyói obszerváns ferences templom és kolostor alapítása és építése feltehetően Hunyadi János korára esik. Bár erről közvetlen adat nem maradt ránk, nagyon valószínű, hogy megvalósításában és építésében a kormányzó is közreműködött. A templomról először a 15. század negyvenes éveiben írtak. Az 1444. évi levelében IV. Jenő pápa hétévi búcsút engedélyez azoknak, akik Sarlós Boldogasszony napján meglátogatják az épülő ferences templomot, és annak javára adakoznak. A csíki ferencesek Boldogságos Szűz Mária templomát és kolostorát a moldvai katolikus misszió háttereként és hídfőjeként is alapították. A 16. század első felében a csíksomlyói kolostor volt az egyetlen erdélyi ferences rendház, amely túlélte a reformáció korát. Így, a protestáns fejedelemség idején a somlyói barátok missziós tevékenységet folytattak a katolikus székelység és a moldvai csángó-magyarok körében. A századok folyamán a franciskánusok temploma és kolostora a vidék művelődési, szellemi központjává vált. A ferencesek kezdettől fogva tanították a nép fiait, először csak alsó fokon, később gimnáziumi szinten. Itt írták és játszották a híres iskoladrámákat. Az iskolai színjátszás emelte a gimnáziumi oktatás színvonalát, és kulturális feladatokat is ellátó, missziós jellege volt. E színjátszásnak egyben nagy tömeghatása volt a katolikus székelyekre, akik mindenhonnan a Szűz Anyához zarándokoltak, és akiknek közösségi érzését is fokozta a közös élmény és ünnepi találkozó. A letűnt századok alatt, nagy gonddal, sok fáradsággal, a ferences barátok Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. Története a 15. századra megy vissza, és Erdély egyik legértékesebb katolikus gyűjteménye. A ferences atyák a székelyföldi és moldvai missziós tevékenységgel, a pünkösdi búcsúval, az érdekes összetételű, folyamatosan gyarapodó könyv gyűjteményükkel, az iskolai tanítással, valamint a nyomdászattal többszörösen is bevésték csíkszéki megtelepedésük helyének nevét a nemzet emlékezetébe.
Forrás: Muckenhaupt Erzsébet