* Csíksomlyói segítő Szűz Mária könyörögj érettünk! *

Bővebben: ŐsnyomtatványokŐsnyomtatványok

A könyvnyomtatás első, mintegy ötven évében, 1500. december 31 - ig megjelent műveket nevezzük ősnyomtatványnak, latinul incunabulumnak. Johannes Gutenberg találmánya, a betűöntéssel előállított szétszedhető betűkészlet, és a segítségével szedett és nyomtatott szöveg hatalmas változást eredményezett a könyvkultúrában mind formai, mind tartalmi vonatkozásban. 

 

Bővebben: Kéziratos könyvekKéziratos könyvek

Összesen 284 XV-XX. századi pergamen- és papírkéziratot őrzünk a Csíki Székely Múzeumban. A könyvtár legrégebbi kéziratos könyve a Tractatus virtutum c. mű. Skolasztikus értekezéseket tartalmaz a Szentlélek hét ajándékáról, 1467-ben másolták valamelyik moldvai katolikus kolostorban. A terjedelmes latin nyelvű papírkódexet a XV. században Ferenc moldvabányai vikárius használta, majd a kiliai ferences kolostorban is olvasták. A XVI. századból öt kéziratunk van. Az egyik egy ferences antifonálét tartalmazó pergamenkódex, melyet szép, kézzel festett monochrom és polichrom kezdőbetűk díszítenek.

 

Bővebben: Kájoni János  kéziratos munkáiKájoni János 1980-ban és 1985-ben megtalált kéziratos munkái

Kájoni János négy kéziratát 1980-ban találták meg a templomban, a Mária-szobor alatt. Ezek: Kalendarium, Herbárium, Hymnarium és a Fekete könyv. A latin nyelvű ferences Kalendariumot Kájoni 1672–ben írta és ugyanebben az évben XVII. századi nyomtatványtöredékekkel egybekötötte. Egyes kutatók szerint szövege azonos lehetett az 1678. évi nyomtatott csíksomlyói kalendáriuméval, amelyből ma egyetlen példányt sem ismerünk. A Herbárium (1656–1673) nem eredeti munka, de Kájoni sokoldalú egyéniségéről tesz tanúbizonyságot. A füveskönyv, amelynek forrása Beythe András Németújváron 1595-ben nyomtatott herbáriuma, leírja a növények ismertebb magyar nevét, latin nevét és magyar névhasználatát, természetét, azaz hatását, valamint elősorolja gyógyászati felhasználását.

Bővebben: Cantionale CatholicumCantionale Catholicum. A Kájoni nyomda első kiadványa

Régi és Uj, Deák és Magyar Aítatos Egyhazi Enekek, Dicseretek, Soltarok, es Lytaniak; Kikkel a’ Keresztyének Esztendö-által-való Templomi Solemnitásokban, Processiókban, és egyébb aítatosságokban szoktanak élni. Halottas Temetéskor-való, és a’ négy utolsó dolgokról emlekeztetö Enekekkel eggyütt. Most újonnan nagy szorgalmatossággal egybe-szedettek, meg-jobbítattak, és a’ Keresztyének éppületire, s’ lelki-vigasztalásokra ki-bocsáttattak, a’ Szent Ferencz-Szerzetiben lévö Kajoni, P. Frater Janos által. - A’ Csiki Kalastromban, Nyomtattatott Cassai Andras-által, 1676-ben.

Bővebben: Kájoni KódexKájoni Kódex (1634-1671)

A kelet-közép-európai régió, azon belül Erdély 17. századi zenetörténetének fontos forrása. 20. század eleji irodalom- és zenetörténeti szempontú bemutatása után egészen az 1990-es évekig rejtve volt a nyilvánosság előtt. 1985-ben került elő erősen rongált állapotban a csíksomlyói ferences rendház ebédlőjének falából. A kézirat nevét Kájoni Jánosról (1629/30–1687), a Székelyföldön működő tudós orgonista, orgonaépítő és könyvgyűjtő ferences szerzetesről kapta, aki a korábbi kéziratkötegeken alapuló gyűjteményt 1652 és 1671 között Csíksomlyón, Mikházán és Szárhegyen másolta és összeállította.     Kottaírása alapján a Kájoni Kódex orgonatabulatúra, és 290 zenedarabot tartalmaz.

Bővebben: Sacri ConcentusKájoni János: Sacri Concentus, 1669

 Az erdélyi ferences szerzetes Kájoni másik tabulatúraírásos könyve az 1669-ből származó Sacri Concentus. Benne a motetták általa ismert és válogatott repertoárját foglalta össze.

Bővebben: Herbárium    Kájoni János: HERBARIUM

Ortus Sanitatis.  A csíksomlyói ferences kolostor egyik igen érdekes és értékes könyve az a latin nyelvű, 1511-ben Velencében megjelent Ortus Sanitatis című növénytani munka, amelybe P. Kájoni János több helyen lapszélbejegyzést tett. Ehhez az eredeti munkához Kájoni János köttetett egy saját kézzel írt függeléket, magyar nyelven, részben közelebbi hazájában található növények leírásával. A növények nevét megadja latin és magyar nyelven. Leírja a növény természetét és gyógyászati hatását. Egészségügyi emberek sokszor megcsodálják, hogy sokoldalú tevékenysége mellett, még erre is kiterjedt a figyelme. 

Bővebben: Fekete KönyvKájoni János: Fekete könyv 

Liber Niger (1683–1684). Kájoni kusztódiatörténete, amely fekete, vaknyomásos brassói bőrkötéséről kapta nevét, minden utána következő ferences rendtörténet kiindulópontja, amely ma kritikai kiadásban és fordításban is kézbe vehető. Ez az értékes forrásmunka betekintést nyújt a 17. századi Erdély mozgalmas vallási életébe és leírja az erdélyi ferences kusztódia 1640. évi megalapítását. Hely- és művelődéstörténeti szempontból jelentősebb a kézirat utolsó fejezete, amelyben Kájoni közölte a csíksomlyói kolostor rövid történetét. Felsorolta jótevőit, a templom és kolostor gazdag felszerelését (klenódiumok, könyvek) és a később, a 19. század elején lebontott csíksomlyói ferences templom legrégebbi fennmaradt leltárát (1683). Kájoni művét rendtársai folytatták. A kötet az erdélyi ferences rendházak 18. századi rövid történetével zárul.

Web Rádió:

Web Rádió app:

Aktuális témák:

Android - iOS