Ősnyomtatványok

Kategória: Művelődés szolgálatában Találatok: 1383

b_200_150_16777215_00_images_kepek_Osnyomtatvany.JPGŐsnyomtatványok

A könyvnyomtatás első, mintegy ötven évében, 1500. december 31 - ig megjelent műveket nevezzük ősnyomtatványnak, latinul incunabulumnak. Johannes Gutenberg találmánya, a betűöntéssel előállított szétszedhető betűkészlet, és a segítségével szedett és nyomtatott szöveg hatalmas változást eredményezett a könyvkultúrában mind formai, mind tartalmi vonatkozásban. 

 

b_200_150_16777215_00_images_kepek_Osnyomtatvany1.JPGSorra alakultak Európa-szerte a nyomdák, s megrendelőik között előkelő helyet foglalt el az egyház, hiszen misekönyvekre, breviáriumokra, bibliákra állandóan szükség volt. Tematikailag is bővült a kiadványok köre, a humanisták hamar felismerték az új technika kínálta lehetőséget. Sorra jelentek meg a klasszikus görög-római szerzők munkái, megindult a kéziratok rendszeres kutatása a kolostorok könyvtáraiban, s egyre nagyobb igény mutatkozott egyes szerzők műveinek összkiadására, a szövegkritikai kutatásokra. A XV. század második felének termékeit világszerte megkülönböztetett megbecsüléssel tartják nyilván. A Csíki Székely Múzeum tulajdonában lévő csaknem 120 ősnyomtatvány a csíksomlyói ferencesek könyvtárából származik, és intézményünket az ország rangos ősnyomtatvány-gyűjteményei közé emelik.
b_200_150_16777215_00_images_kepek_Osnyomtatvany2.JPGAz 1471–1500 között megjelent könyvek a XV. századi európai gondolkodás világának, kultúrájának a termékei. A művek a középkori egyházi kultúra csaknem minden ágát képviselik. A csíksomlyói könyvtárat gyakorlati céllal hozták létre, és hogy elsősorban a lelkipásztori munka szempontjai szerint állították össze annak idején. Az összegyűjtött könyvek a katolikus székelység és a moldvai csángó–magyarok között szolgáló csíksomlyói ferenceseket segítették missziós tevékenységükben. A művek összetétele a teológiai érdeklődést tükrözi, és ezek előterében is a pasztoráció, a hívek lelki gondozása áll. Jellegzetes csoportba különülnek el a teológia morális kérdéseivel foglalkozó kazuisztikus művek. Ezek felvilágosítást adtak a papoknak és a szerzeteseknek, hogy a gyóntatásban egyes esetekben milyen erkölcsi szabályokat alkalmazzanak, és hogy bizonyos „casus”–okban miként kell eljárni. Ősnyomtatvány–gyűjteményünkben a kazuisztikus irodalmat a XIV. századi ferences Astesanus de Ast Summája, Andreas de Escobarportugál bencés Modus confitendije, Antoninus Florentinus olasz dominikánus Confessionaléja és Angelus de Clavasio ferences szerzetes Summa angelicája képviselik. Ugyanide tartoznak még a Confessionale. Interrogationes et doctrinae és a Coniuratio daemonum c. művek. A kazuisztikus könyvek legnagyobb része magyarországi és erdélyi olvasmány volt a XV–XVI században. A lelkipásztori munkát szolgálta a XIV. században élt dominikánus, Rainerius de Pisis lexikona, a Pantheologia, amely a leghíresebb hittudósok műveiből vett kivonatokat sorolja fel betűrendben. Ugyanezt a feladatkört látta el a XIV. századi Guido de Monte Rocheriipapi kézikönyve, a Manipulus curatorum. A csíksomlyói könyvtár ősnyomtatványai között találhatók a XII–XV. századi Európa valamennyi híres szónokának (Bernardus Claravallensis, Bernardinus de Bustis, Robertus Caracciolus, Vincentius Ferrerius, Guillelmus Parisiensis, Johannes Gritsch, Johannes de Verdena, Hugo de Prato Florido, Petrus Blesensis, Petrus de Palude) művei. Ezek részben egy–egy bibliai szakasz részletes magyarázatai, mint például Nicolaus de Lyra vagy Guillelmus Parisiensis postillái.
b_200_150_16777215_00_images_kepek_Osnyomtatvany3.JPGA magyar ferenceseket a két nagy obszerváns prédikáció–szerző, Temesvári Pelbártés Laskai Osvát művei képviselik. Főleg Pelbárt beszédgyűjteményei, a Stellariumés a Pomerium három könyve tettek szert egyedülálló népszerűségre, hiszen a beszédmintákat jól lehetett használni, igény volt rájuk. A második világháború végéig a csíksomlyói könyvtárban a XV. századi nyomtatványok között megvolt Pelbárt állandó ünnepekre szóló beszédei (Sermones Pomerii de tempore) 1498. évi hagenaui kiadásának három példánya és a szentek ünnepeire írt beszédei ( Sermones Pomerii de sanctis) 1499. évi, szintén hagenaui kiadásának négy példánya. 1985–ben csak a Sermones Pomerii de tempore egyik példányát tudtuk részben megmenteni. Laskai Osvát munkái nem váltak annyira népszerűekké. Két prédikációs kötete közül a Sermones dominicales Biga salutis intitulati c. munkája található az ősnyomtatvány–gyűjteményben.
A szerzők között megtaláljuk az egyházatyákat, így Szent Ágostont, a skolasztika képviselőit: Albertus Magnust, Aquinói Szent Tamást és Nicolaus de Lyrát. Az állományban nagy helyet foglalnak el az egyházjogi irodalom termékei, a szentek vagy a szent atyák életével foglalkozó művek, mint a világhírű Legenda aurea. Kisebb számban találhatók az ősnyomtatvány–gyűjteményben történeti vagy orvosi munkák
Az 1944-ben az ebédlő falában elrejtett legértékesebb könyvtári könyvek jórésze, - nedvesség és gombásodás következtében – megsemmisült. A kiértékelés még most is folyamatban van. 
Ennyit tudtam az ősnyomtatványok ismertetésére kikölcsönözni Muckenhaupt Erzsébet muzeológus, a csíksomlyói ferences kolostor könyveinek ismerője, szakértője és egyben őrizője, ősnyomtatványok című dolgozatából. Hálás köszönet érte.

b_200_150_16777215_00_images_kepek_Osnyomtatvany4.JPG

b_200_150_16777215_00_images_kepek_Osnyomtatvany5.JPG