Építésére hiteles adat nincs. Losteiner Leonárd ferences történetíró adatai szerint "Capistrán János és a nagy Hunyadi 1456-ban, a Megváltó átváltozásának napján, augusztus 6-án, a Salvator nevét segélyül híva nyerték meg a csatát"; vagyis a nándorfehérvári győzelem emlékére épült. Az egyhajós, boltozott, négyszögletes szentélyű középkori kápolna a XV. század második felének alkotása. 1680 körül bővítették Mikes Kelemen háromszéki főkapitány és Kálnoki Sámuel erdélyi kancellár támogatásával. Ugyanakkor készült a címerekkel díszített donga is. 1800 körül festették a kazetták alakos ábrázolásait, valamint az ugyancsak kazettás mellvéddel ellátott nyugati karzatot.

A boltozat kazettáin angyalfejekből és barokk növényi elemekből összeállított keretekben apostol, illetve ferences, jezsuita és remete szentpárok láthatók. Négy kazetta virágdíszes. A karzat ötkazettás mellvédjén Patrona Hungariae feliratú Madonna, Szent István és Szent László királyok képei, valamint virágdíszek vannak megfestve. 
1679-ben készült a főoltár, Haller János neje, Kornis Katalin fogadalmából. A középső képen a keresztet tartó Krisztus festett alakja látható. Ezt Pál apostol és Katalin vértanú festett képei fogják közre. A diadalív előtti déli mellékoltár, felépítésében, festett faragványaival és a Fájdalmak Emberét ábrázoló oltárképével közvetlenül kapcsolódik a főoltár mesteréhez. Az északi mellékoltár Máriát királynői viseletben, karján Jézussal jeleníti meg. Felépítése és festett dísze késő-reneszánsz jellegű. Ez a második, a két oltár készítőjével egy időben dolgozó, de más mestertől származhat.
A déli oldalon egyszerű szemöldökgyámos gótikus ajtó látható "Renov.Salvator 1678" felirattal. A középkori épületnek ez volt a bejárata. A középkorban a kápolnát kőfal övezte.
A Salvator-kápolna épülete és művészi berendezése a vidékies gótika, reneszánsz és barokk jellegzetes és fontos emléke.
Az ajtó előtt hatalmas, díszesen kidolgozott kőkereszt áll, oldalán vésett szöveggel. 1876-ban állították a gyergyóalfalvi hívek az 1567-es győzelem emlékére.