* Csíksomlyói segítő Szűz Mária könyörögj érettünk! *

2017.11.19- Évközi 33. vasárnap.

2017.11.12 Évközi 32. vasárnap.

2017.11.05 Évközi 31. vasárnap.

2017.11.04 Ünnepélyes Mária-köszöntő.

2017.11.1 Mindenszentek ünnepe.

 

                                   Az első erdélyi kusztódia
1240-1556
Beszterce 1268, Nagyszeben 1300, Szászváros 1302, Székelyvásárhely, vagyis Marosvásárhely 1316. - Ezek a rendházak a magyar provincia alá tartoztak. 1523-ban a magyar provincia a „Szűz Máriáról nevezett Provincia” nevet kapta. Később a „Salvatoriánus” névre változtatták át a provinciát.
 
Obszerváncia = A regula hűséges megtartása. A rendben lévő lelki megújúlási mozgalom, ami a XIV. század fordulóján következett be az egész rendben. Elelinte a magyar provincia konventuális volt. 1444-ben Székelyvásárhelyen már bevezetik az obszervanciát. Csíksomlyó már eredetileg így indul el 1442-ben. Azután rövidesen átveszik az observanciát a többi erdélyi kolostorok is.
Nagy observans vezéregyéniségek ebben a korban:   Sziénai Szent Bernárdin, Kapisztrán Szent János és Marchiai Szent Jakab.
(Observans kolostorok Erdélyben: Karánsebes 1368, Felfalu 1427, Csíksomlyó1442, Tüvis 1448, Fejéregyháza 1448, Vajdahunyad 1465, Kolozsvár 1486, Medgyes 1500, Brassó 1507, Tergoviste 1507.)
Az 1500-as évek közepén a protestántizmus rohamos terjedésével valósággal szétzúzták az erdélyi kusztódia rendházait és rendtagjait. Csak Csíksomlyó maradt meg teljes épségében. Még ezt is le akarták rombolni 1567-ben. (Nagyerdei hitvédelmi csata. Pünkösdi búcsú kezdete.)
Négy zárda maradt meg Magyarországon ebben a korban: Gyöngyös, Szeged, Szakolca, Csíksomlyó. – Csíksomlyó is a XVI – XVII. század fordulóján kihalás előtt állt 30 éven át.
Pázmány Péter biboros sietett segítségére Csíksomlyónak: Magyarországból beküldte Csíksomlyóra Váradi János és Váradi Gáspár ferences testvéreket.
Segítő szándékkal voltak még az erdélyi katolikus főurak, akik az egyházak ügyeit intézték papság hiányában. Ezen főurak szervezetéből keletkezett a Katolikus Státus.
Az erdélyi főurak kértek a bosnyák provinciától is segítséget. Így jött Erdélybe négy bosnyák ferences rendtag: Szalinai István, Lopora István, Sarajevoi Marián, Pozsegai Illés, 1630-ban.
Mikházán telepedtek meg és építettek kolostort. Tolgalagi Mihály és felesége adtak nekik területet, ahová letelepedjenek. Mivel ezek a bosnyák páterek nem tudtak magyarul, csak legfennebb latinul, segítségükre sietett Fr. Damokos Kázmér, aki a szombathelyi mariánus provincia tagja volt, de haza jött Szovátára, szülői látogatásra. Ő szolgálatukba állt és fordította a szentbeszédeket magyarra. Addig fordított, míg ő maga is tudott prédikálni. Aztán örökre itt maradt és később pappá, sőt püspökké is szentelték.
 
Időközben Csíksomlyó és Mikháza mellett Nyújtódon is megtelepedtek, visszaszerezték Fejéregyházát, s így lehetett kérni a Szentszéktől, hogy önálló kusztódiává nyilvánítsa az erdélyi kusztódiát.
VIII. Orbán pápa 1640. február 3-án „Salvatoris nostri” kezdetű apostoli brévéjével jóváhagyta és a Szent István Király nevet adta a kusztódiának.
 
Önálló Erdélyi Kusztodia megalakulása. 1640 – 1729.  
Szalinai Istvan volt az első kusztos. Jelesebb rendtagok voltak még: Somlyai Miklós és Szeredai Márton. Majd a XVII. század közepétől csatlakozik hozzájuk P. Kájoni János. Nyomdát alapított (1675-ben), könyveket írt, általános nagy tudós volt. (Polihisztor)
Ebben a korban alapították a Szárhegyi kolostort 1664-ben, Esztelneket 1684-ben, Székelyudvarhelyt 1706-ban, Dést 1712-ben. Több régi elvett kolostort visszafoglaltak…
Nagyobb katasztrófák voltak: 1646-ban pestisjárvány tizedelte meg a rendtagokat. Lásd Necrologium január 1.  Török-tatár betörés Csíkba 1661-ben.
 
         Az erdélyi kusztódia Provincia rangra emelkedik. 1729
 
1718-ban P. Csató Elek Kidolgozta a Provincia saját Statutumait, „Statuta Municipalia Provinciae” néven. Ezt a kis füzetet P. Györffi Pál kiadatta Rómában. P. Csató Elek kérte a Generális atyától a kusztódiának Provincia rangra való emelését. Megkapta az engedélyt sőt P. Csató Eleket kinevezte első provinciálisnak. Mindez 1729. június 12-én történt.
A XVIII. század a Provincia aranykora volt. Újabb rendházakat alapítottak. A rendtagok létszáma tetemesen megnövekedett. A csíksomlyói Ferences Gimnázium kiváló tanárokkal dicsekedett. Ilyenek voltak többek között: P. Bodó Sebestyén, P. Potyó Bonaventúra, drámaíró és a Mária szobor csodáinak összegyüjtője. P. Losteiner Leonárd, történetíró stb…
A csíksomlyói gimnáziumban megalakult a Mária-társulat. Ennek tagjai csak jól tanuló és jó viseletű diáklok lehettek. A diákok körében színjátszó csoportot is alakítottak. Ezek számára írták a tanárok az iskola-drámákat. Ezeknek vallásos része volt a misztérium-dráma.
Az iskola részére könyveket nyomtattak a Kájoni János atyánk által alapított nyomdában.
A páterek a tanításon kívül misszióztak egész Erdélyszerte.
 
                A jozefinizmus kora és átka. 1780 – 1898.
 
II. József császár csak 10 évig uralkodott, de az általa elindított áramlat 100 évig éreztette hatását a provinciában. A privonciát a megyéspüspönek rendelte alá. A papképző teológiát is…Megszüntette a szerzetesi fegyelmet fenntartó közösségi életet. A közös élet helyét a világi papi életforma vette át. Arra törekedtek a rendtagok, hogy független plébánosok, tanítók, vagy tanárok legyenek fizetéses alapon. Átalakították habitusukat is. Szűkebbre és sikkesebbre szabták. Színe fekete kellett legyen. Ezért nevezték ennek a kornak ferenceseit „Fekete barátoknak.”
Ezt a modernizálást segítette elő az 1848 – 49-es magyar forradalom is. Mert a liberális forradalmi eszmék elértek Csíksomlyóra is. Felszabadulás a szabályok alól. Szabad eszmék és szabad cselekedeti normák jöttek divatba. Bizony, nagy kárt tett ez a korszak a ferences rendi életben.
                 A Provincia reformja. 1880 – 1898.
 
A romlást fölmérve, a provincia regulárisabb tagjai reformot indítottak be, majd később hajtottak végre. Ilyen reformszellemű atyák voltak: P. Csiszér Elek, P. Dávid Antal, P. László Polikárp, aki egy időben definitor generális is volt. P. Simon Jukundián a kántor-tanító intézet alapítója. Előre akadályozták a reformot a fekete barátok, de sok küzdelem árán csak győztek a reformisták, 1898-ban.
A XX. század első felében jeles egyéniségek voltak: P. László Polikárp, P. Csiszér Elek, P. Kóry Ottó és P. Trefán Leonárd. Ezen vezető egyéniségeknek működése rányomta bélyegét a reformra és helyre állt az observancia.
                 
                  A rendtartomány sorsa 1918 és 1949 között.
 
Az első világháború után Erdélyt Romániához csatolták. Ez a változás sok nehézséget, kellemetlenséget hozott a rendtagokra. Küzdve és szenvedve, de ezt is túlélték.
Jeles egyéniségek voltak ebben a korban: P. Trefán Leonárd, P. Imets Károly, P. Sándor Vitális. Mindhárman házfőnökök és időközben provinciálisok voltak. Igazi buzgóságukkal megvé- delmezték és tovább fejlesztették a provinciát. Ebben az időben alapította P. Trefán Leonárd a kolozsvári Szent Bonaventura nyomdát. P. Sándor Vitális 1928-ban felépítteti Székelyudvarhelyen a Szeráfikumot, a barátjelöltek nevelésére. A provincia Páter tagjai nagyon sok helyen lelkinapot és 10 napos missziót tartott Erdélyben. Egyesek az iskolákban tanítottak képzettségük szerint.
 
             A provincia megpróbáltatásai az 1949 – 1989-es években.
 
Megjegyzésre méltó, hogy 1948-ban a provincia választói káptalant tartott. Ekkor válasz- tották meg provinciálisnak P. Benedek Fidélt, amely hívatalt 31-éven át viselte.
Már 1948-ban államosították az iskolák ingó és ingatlan javait. Vajdahunyadon a hatóság nem tudta végrehajtani az államosítási törvényt, mert a teológusok, tanáraikkal együtt ellenálltak. Így nyert a teológia létezése még egy évet. -  1949-ben eltörölték a szerzetesrendeket, kiváltképpen a tanító rendeket. Az erdélyi ferencrend nem esett bele ebbe az államosításba, mivel a rendnek pasztorális jellege volt. Miután nem tudták befogni a ferencrendet az állam által szerkesztett egy- házba, sokat próbálkoztak ráhúzni a rendre az államosítást, de a rend soha nem ismerte el. A kom- munistáknak ez nem számított, mert náluk csak egy igazság volt. Amit ők akartak. Ezért jöttek az üldözések. - 1951. augusztus 20-án összeszedték az összes rendházakból a rendtagokat és Máriaradnára szállították kiéheztetés szándékával. Ez sem sikerült. Védte a ferenceseket a Gond- viselés. Egy év múlva elosztották három rendházra a rendtagokat: Dés, Esztelnek és Körösbánya zárdáiba. Ott házi fogságban tartották. Nem volt szabad a világba kijárni, még kevésbé elköltözni onnan.
Désen voltak a teológiai tanárok és állami elismerés nélkül oktatták a teológusokat. Így kerültek papszentelésre 1956-ban, P. Leonárd P. Domokos és P. Vince. 1957-ben P. József, P. Albert, P. Dezső, P. Tarziciusz és P. Benedek. Bizony hősiesség kellett úgy az elöljáróknak, mint a tanároknak, teológusoknak, hogy merészeltek szembeszállni az államhatalommal.
Meg is lett az eredménye az ellenállásnak: 1961. június 28-án letartóztatták az elöljárókat Désen és Körösbányán. Összesen 8 elöljárót itéltek több évi börtönre. 1964-ben amnesztiával mindnyájan kiszabadultak. Nem engedték vissza a régi hivatalukba az élöljárókat. Ezért a meg- maradt dési közösséget P. Domokos vezette, mint házfőnök és P. József, mint vikárius. Időközben a támadások folytatódtak, mert nyomással akarták kényszeríteni, hogy feloszlassák magukat a rend- tagok. Annyira megviselte a rendtagokat az állandó zaklatás, hogy 1967-ben Benedek Fidél provinciális atya kijelentette, hogy beállt a végső szükség. Ekkor atyák és testvérek kimentek az egyházmegyébe lelkészi, kántori, vagy sekrestyési állásba.
1979-ben a rendtartomány vezetését P. Écsy János vette át. 1982-ben autóbalesetben meg- halt Écsy János provinciális atya és P. Pöhacker Balázs örökölte a hivatalt. 1991-ben, most már szabályos választással megválasztották provinciálisnak P. Benedek Domokost. Azóta a rend helyre állt, mint intézmény állami elismerést nyert.
1989-től több fiatal felszentelt pap kérte fölvételét a rendbe. Püspöki engedéllyel el is nyer-   ték. Évről-évre sok fiatal jelentkezett a rendbelépésre. Egyesek beváltak és megmaradtak. Sokan, k.b. 65 %-a kiesett menetközben. Egyesek fölszentelés után aposztatáltak.

 

Web Rádió:

Web Rádió app:

Aktuális témák:

Android - iOS