* Csíksomlyói segítő Szűz Mária könyörögj érettünk! * Áldott Búcsús Napokat *

Élő közvetítés 10:30 -tól. Pünkösdhétfő. 2018

Élő közvetítés 10:30 -tól. Vasárnap, pünkösd ünnepe. 2018

Élő közvetítés 9 -órától. Pünkösdi nagybúcsú 2018.

Élő közvetítés 19 -orától.
Május 18-án, 2018-as pünkösdi nagybúcsú nyító szentmise.

Élő közvetítés 19 -orától. Páduai Szent Antal nagykilenced.
Ötödik kedd. 2018

Páduai Szent Antal nagykilenced.
Ötodik kedd 2018 Déli Predikácio.

Páduai Szent Antal nagykilenced.
Ötodik kedd 2018 Reggeli Predikácio.

Húsvét 7. vasárnapja. 2018

 

                                   Az első erdélyi kusztódia
1240-1556
Beszterce 1268, Nagyszeben 1300, Szászváros 1302, Székelyvásárhely, vagyis Marosvásárhely 1316. - Ezek a rendházak a magyar provincia alá tartoztak. 1523-ban a magyar provincia a „Szűz Máriáról nevezett Provincia” nevet kapta. Később a „Salvatoriánus” névre változtatták át a provinciát.
 
Obszerváncia = A regula hűséges megtartása. A rendben lévő lelki megújúlási mozgalom, ami a XIV. század fordulóján következett be az egész rendben. Elelinte a magyar provincia konventuális volt. 1444-ben Székelyvásárhelyen már bevezetik az obszervanciát. Csíksomlyó már eredetileg így indul el 1442-ben. Azután rövidesen átveszik az observanciát a többi erdélyi kolostorok is.
Nagy observans vezéregyéniségek ebben a korban:   Sziénai Szent Bernárdin, Kapisztrán Szent János és Marchiai Szent Jakab.
(Observans kolostorok Erdélyben: Karánsebes 1368, Felfalu 1427, Csíksomlyó1442, Tüvis 1448, Fejéregyháza 1448, Vajdahunyad 1465, Kolozsvár 1486, Medgyes 1500, Brassó 1507, Tergoviste 1507.)
Az 1500-as évek közepén a protestántizmus rohamos terjedésével valósággal szétzúzták az erdélyi kusztódia rendházait és rendtagjait. Csak Csíksomlyó maradt meg teljes épségében. Még ezt is le akarták rombolni 1567-ben. (Nagyerdei hitvédelmi csata. Pünkösdi búcsú kezdete.)
Négy zárda maradt meg Magyarországon ebben a korban: Gyöngyös, Szeged, Szakolca, Csíksomlyó. – Csíksomlyó is a XVI – XVII. század fordulóján kihalás előtt állt 30 éven át.
Pázmány Péter biboros sietett segítségére Csíksomlyónak: Magyarországból beküldte Csíksomlyóra Váradi János és Váradi Gáspár ferences testvéreket.
Segítő szándékkal voltak még az erdélyi katolikus főurak, akik az egyházak ügyeit intézték papság hiányában. Ezen főurak szervezetéből keletkezett a Katolikus Státus.
Az erdélyi főurak kértek a bosnyák provinciától is segítséget. Így jött Erdélybe négy bosnyák ferences rendtag: Szalinai István, Lopora István, Sarajevoi Marián, Pozsegai Illés, 1630-ban.
Mikházán telepedtek meg és építettek kolostort. Tolgalagi Mihály és felesége adtak nekik területet, ahová letelepedjenek. Mivel ezek a bosnyák páterek nem tudtak magyarul, csak legfennebb latinul, segítségükre sietett Fr. Damokos Kázmér, aki a szombathelyi mariánus provincia tagja volt, de haza jött Szovátára, szülői látogatásra. Ő szolgálatukba állt és fordította a szentbeszédeket magyarra. Addig fordított, míg ő maga is tudott prédikálni. Aztán örökre itt maradt és később pappá, sőt püspökké is szentelték.
 
Időközben Csíksomlyó és Mikháza mellett Nyújtódon is megtelepedtek, visszaszerezték Fejéregyházát, s így lehetett kérni a Szentszéktől, hogy önálló kusztódiává nyilvánítsa az erdélyi kusztódiát.
VIII. Orbán pápa 1640. február 3-án „Salvatoris nostri” kezdetű apostoli brévéjével jóváhagyta és a Szent István Király nevet adta a kusztódiának.
 
Önálló Erdélyi Kusztodia megalakulása. 1640 – 1729.  
Szalinai Istvan volt az első kusztos. Jelesebb rendtagok voltak még: Somlyai Miklós és Szeredai Márton. Majd a XVII. század közepétől csatlakozik hozzájuk P. Kájoni János. Nyomdát alapított (1675-ben), könyveket írt, általános nagy tudós volt. (Polihisztor)
Ebben a korban alapították a Szárhegyi kolostort 1664-ben, Esztelneket 1684-ben, Székelyudvarhelyt 1706-ban, Dést 1712-ben. Több régi elvett kolostort visszafoglaltak…
Nagyobb katasztrófák voltak: 1646-ban pestisjárvány tizedelte meg a rendtagokat. Lásd Necrologium január 1.  Török-tatár betörés Csíkba 1661-ben.
 
         Az erdélyi kusztódia Provincia rangra emelkedik. 1729
 
1718-ban P. Csató Elek Kidolgozta a Provincia saját Statutumait, „Statuta Municipalia Provinciae” néven. Ezt a kis füzetet P. Györffi Pál kiadatta Rómában. P. Csató Elek kérte a Generális atyától a kusztódiának Provincia rangra való emelését. Megkapta az engedélyt sőt P. Csató Eleket kinevezte első provinciálisnak. Mindez 1729. június 12-én történt.
A XVIII. század a Provincia aranykora volt. Újabb rendházakat alapítottak. A rendtagok létszáma tetemesen megnövekedett. A csíksomlyói Ferences Gimnázium kiváló tanárokkal dicsekedett. Ilyenek voltak többek között: P. Bodó Sebestyén, P. Potyó Bonaventúra, drámaíró és a Mária szobor csodáinak összegyüjtője. P. Losteiner Leonárd, történetíró stb…
A csíksomlyói gimnáziumban megalakult a Mária-társulat. Ennek tagjai csak jól tanuló és jó viseletű diáklok lehettek. A diákok körében színjátszó csoportot is alakítottak. Ezek számára írták a tanárok az iskola-drámákat. Ezeknek vallásos része volt a misztérium-dráma.
Az iskola részére könyveket nyomtattak a Kájoni János atyánk által alapított nyomdában.
A páterek a tanításon kívül misszióztak egész Erdélyszerte.
 
                A jozefinizmus kora és átka. 1780 – 1898.
 
II. József császár csak 10 évig uralkodott, de az általa elindított áramlat 100 évig éreztette hatását a provinciában. A privonciát a megyéspüspönek rendelte alá. A papképző teológiát is…Megszüntette a szerzetesi fegyelmet fenntartó közösségi életet. A közös élet helyét a világi papi életforma vette át. Arra törekedtek a rendtagok, hogy független plébánosok, tanítók, vagy tanárok legyenek fizetéses alapon. Átalakították habitusukat is. Szűkebbre és sikkesebbre szabták. Színe fekete kellett legyen. Ezért nevezték ennek a kornak ferenceseit „Fekete barátoknak.”
Ezt a modernizálást segítette elő az 1848 – 49-es magyar forradalom is. Mert a liberális forradalmi eszmék elértek Csíksomlyóra is. Felszabadulás a szabályok alól. Szabad eszmék és szabad cselekedeti normák jöttek divatba. Bizony, nagy kárt tett ez a korszak a ferences rendi életben.
                 A Provincia reformja. 1880 – 1898.
 
A romlást fölmérve, a provincia regulárisabb tagjai reformot indítottak be, majd később hajtottak végre. Ilyen reformszellemű atyák voltak: P. Csiszér Elek, P. Dávid Antal, P. László Polikárp, aki egy időben definitor generális is volt. P. Simon Jukundián a kántor-tanító intézet alapítója. Előre akadályozták a reformot a fekete barátok, de sok küzdelem árán csak győztek a reformisták, 1898-ban.
A XX. század első felében jeles egyéniségek voltak: P. László Polikárp, P. Csiszér Elek, P. Kóry Ottó és P. Trefán Leonárd. Ezen vezető egyéniségeknek működése rányomta bélyegét a reformra és helyre állt az observancia.
                 
                  A rendtartomány sorsa 1918 és 1949 között.
 
Az első világháború után Erdélyt Romániához csatolták. Ez a változás sok nehézséget, kellemetlenséget hozott a rendtagokra. Küzdve és szenvedve, de ezt is túlélték.
Jeles egyéniségek voltak ebben a korban: P. Trefán Leonárd, P. Imets Károly, P. Sándor Vitális. Mindhárman házfőnökök és időközben provinciálisok voltak. Igazi buzgóságukkal megvé- delmezték és tovább fejlesztették a provinciát. Ebben az időben alapította P. Trefán Leonárd a kolozsvári Szent Bonaventura nyomdát. P. Sándor Vitális 1928-ban felépítteti Székelyudvarhelyen a Szeráfikumot, a barátjelöltek nevelésére. A provincia Páter tagjai nagyon sok helyen lelkinapot és 10 napos missziót tartott Erdélyben. Egyesek az iskolákban tanítottak képzettségük szerint.
 
             A provincia megpróbáltatásai az 1949 – 1989-es években.
 
Megjegyzésre méltó, hogy 1948-ban a provincia választói káptalant tartott. Ekkor válasz- tották meg provinciálisnak P. Benedek Fidélt, amely hívatalt 31-éven át viselte.
Már 1948-ban államosították az iskolák ingó és ingatlan javait. Vajdahunyadon a hatóság nem tudta végrehajtani az államosítási törvényt, mert a teológusok, tanáraikkal együtt ellenálltak. Így nyert a teológia létezése még egy évet. -  1949-ben eltörölték a szerzetesrendeket, kiváltképpen a tanító rendeket. Az erdélyi ferencrend nem esett bele ebbe az államosításba, mivel a rendnek pasztorális jellege volt. Miután nem tudták befogni a ferencrendet az állam által szerkesztett egy- házba, sokat próbálkoztak ráhúzni a rendre az államosítást, de a rend soha nem ismerte el. A kom- munistáknak ez nem számított, mert náluk csak egy igazság volt. Amit ők akartak. Ezért jöttek az üldözések. - 1951. augusztus 20-án összeszedték az összes rendházakból a rendtagokat és Máriaradnára szállították kiéheztetés szándékával. Ez sem sikerült. Védte a ferenceseket a Gond- viselés. Egy év múlva elosztották három rendházra a rendtagokat: Dés, Esztelnek és Körösbánya zárdáiba. Ott házi fogságban tartották. Nem volt szabad a világba kijárni, még kevésbé elköltözni onnan.
Désen voltak a teológiai tanárok és állami elismerés nélkül oktatták a teológusokat. Így kerültek papszentelésre 1956-ban, P. Leonárd P. Domokos és P. Vince. 1957-ben P. József, P. Albert, P. Dezső, P. Tarziciusz és P. Benedek. Bizony hősiesség kellett úgy az elöljáróknak, mint a tanároknak, teológusoknak, hogy merészeltek szembeszállni az államhatalommal.
Meg is lett az eredménye az ellenállásnak: 1961. június 28-án letartóztatták az elöljárókat Désen és Körösbányán. Összesen 8 elöljárót itéltek több évi börtönre. 1964-ben amnesztiával mindnyájan kiszabadultak. Nem engedték vissza a régi hivatalukba az élöljárókat. Ezért a meg- maradt dési közösséget P. Domokos vezette, mint házfőnök és P. József, mint vikárius. Időközben a támadások folytatódtak, mert nyomással akarták kényszeríteni, hogy feloszlassák magukat a rend- tagok. Annyira megviselte a rendtagokat az állandó zaklatás, hogy 1967-ben Benedek Fidél provinciális atya kijelentette, hogy beállt a végső szükség. Ekkor atyák és testvérek kimentek az egyházmegyébe lelkészi, kántori, vagy sekrestyési állásba.
1979-ben a rendtartomány vezetését P. Écsy János vette át. 1982-ben autóbalesetben meg- halt Écsy János provinciális atya és P. Pöhacker Balázs örökölte a hivatalt. 1991-ben, most már szabályos választással megválasztották provinciálisnak P. Benedek Domokost. Azóta a rend helyre állt, mint intézmény állami elismerést nyert.
1989-től több fiatal felszentelt pap kérte fölvételét a rendbe. Püspöki engedéllyel el is nyer-   ték. Évről-évre sok fiatal jelentkezett a rendbelépésre. Egyesek beváltak és megmaradtak. Sokan, k.b. 65 %-a kiesett menetközben. Egyesek fölszentelés után aposztatáltak.

 

Web Rádió:

Web Rádió app:

Aktuális témák:

Android - iOS