A Harmadik Rend

1. DICSÖSÉGES Szent Ferencz Atyank Harmadik Rendén-lévö Atyafiaknak Regulaja... a Magyarok lelki hasznokra Tisztelendö Pater Tamási György... költségével ki-nyomtattatott Superiorok engedelméből a Csiki Sarlós Bóldog Aszszony Klastromában 1753 Eszt.

A Szent Ferenc által alapított Világi Rend kézikönyve magyar nyelven. Tartalmazza a Harmadik Rend rövid történetét, búcsúit, szabályait, imádságait. Ez egyben az erdélyi terciáriusok kézikönyve is. Csíksomlyói kiadását Tamási György háromszéki esperes támogatta. A kiállított példány a csíksomlyói Mária Társulat könyvtárából származik. Vaknyomásos díszítésű bőrkötése a somlyói kolostor könyvkötő műhelyében készült 1753 körül.

Csíki Székely Múzeum Könyvtára, Csíkszereda. Ltsz. 1254.

A csíksomlyói Szeplőtelenül Fogantatott Boldogságos Szűz Máriaról nevezett Társulat kézi- és imádságoskönye, társulati szabályzattal. Egyetlen ismert példányát 1772-1773-ban Györffi József, a grammatika osztály tanulója olvasta.

Csíksomlyói Ferences Kolostor könyvtára. A II 47/ 5246.

Páduai Szent Antal-társulatok

3. OFFICIUM S. Antonii Paduani, ejusdemque congregationis, Regulae, ac Indulgentiae, cum brevi, et compendiosa Prodigiorum Sancti descriptione. Quae Anno 1684. Cassoviae Typo data; Nunc denuo pro neo-erecta, in Templo B. V. ad Nives Vetero-Claudiopolitano FF. Min. strict. Observ. S. Francisci Seraphici Prov. Transylv. Tit. S. Regis Stephani, ac per D. Papam Benedictum XIV. Indulgentiis decorata ejusdem S. Antonii Padva. Congregatione, piis expensis, reimprimi curavit Latino, Hungarico, ac Germanico idiomate. In C(onve)ntu Csikiensi 1747.

Az 1747-ben alapított kolozsvári Páduai Szent Antal-kongregáció kézikönyve. Tartalmazza a társulat szabályzatát, búcsúit, a Szent Antal zsolozsmáját, életének történetét, csodatetteit, a kilenc keddi ájtatossággal együtt. A Csíksomlyón megjelent népszerű Szent Antal ájtatossági könyvecske az ugyancsak 1747. évi kolozsvári kiadás latin nyelvű variánsa. Mindkét nyomtatvány kiadását zabolai Mikes István, Fehér megye ispánja, és neje, királyhalmi Petki Rozália támogatta. A kiállított példány a szamosújvári ferences kolostor könyvtárából származik. XVIII. századi papírtáblás, vaknyomásos díszítésű kötése a csíksomlyói műhely alkotása.

P. Pap Leonárd O. F. M. gyűjteménye, Székelyudvarhely.

Rózsafüzér-társulatok

4. AZ HÉT Tizedből állo Rósás Koszorunak vagy Jerusalemi Olvasonak eredetéröl, el-terjedéséröl, és erejéröl. Nyomtattatott A Csiki Sarlos Bóldog Aszszony Kalastromában 1767-dik Esztendöben.

A kegyes hagyomány szerint a rózsáfüzért maga Szüz Mária adta Szent Domonkosnak a XIII. században. A szentolvasó terjesztésében a dominikánus szerzeteseknek nagy szerepük volt, és az ájtatosság az ő hatásukra nyerte el a XV. században a ma is ismert formát. Ebben az időben a szentolvasó végzésére már ájtatos társulatok is alakultak, a legelső Kölnben 1475-ben. A rózsafüzér társulatokról Magyarországon is értesülünk a XV. század legvégéről, az első kongregáció Kolozsváron jött létre 1496-ban. A rózsafüzér alapszerkezete a századok folyamán általában azonos maradt. Az imádságokhoz koronként, helyenként, de szerzetesrendenként is más-más imádságok társulhattak, kialakítva a rózsafüzér ájtatosság változatos formáit. A ferencesek a hét tizedből álló jeruzsálemi szentolvasó ájtatossági formát terjesztették, amelyet a Boldogságos Szűz hét örömének tiszteletére mondtak. Az 1767. évi csíksomlyói nyomtatvány e változat kialakulásának történetét és ájtatossági módját őrzi. A könyvecske unikum, a gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Plébánia adományozta a Csíkszeredai Múzeumnak 1986-ban.

Csíki Székely Múzeum Könyvtára. Ltsz. 6527.

5. AZ Élő Lelki Rozsafüzér. Nyomatott Csik Somlyón, 1847.

Az Élő Lelki Rózsafüzér-társulatok imádságoskönyve. A rózsafüzér minden titkának egyidejű imádkozása érdekében egy buzgó francia asszony, Jaricot Maria Paula kb. 1826-ban létrehozta a lyoni élőrózsafüzér-társulatot. Ennek 15 tagja egyidejűleg mondja a szentolvasó egy-egy titkát, vagyis a teljes rózsafüzért. A társulatot XVI. Gergely pápa 1832-ben engedélyzte és búcsúkiáltványokkal ruházta fel. E társulati forma püspöki és pápai támogatással az 1830-as évektől kezdve gyorsan terjedt Ausztriában, Németországban és Magyarországon. Székelyföldi elterjedését még pontosan nem ismerjük. Mindenesetre a könyvet elsősorban a katolikus székelység körében alakult társulatok részére jelentették meg a csíki fránciskánusok nyomdájában.

Csíki Székely Múzeum Könyvtára. Ltsz. 5151.